2010. 08. 09. - Blog Annyira jól indult a napom, hogy azt hittem ez lesz életem legjobbja. Délután elmentem a Brigihez, aki nem volt otthon. A Boginál volt. Felhívtam őket, és mondták, hogy akkor menjek át ő hozzájuk. Olyan furcsa, szomorú volt a hangulat, már épp rá akartam kérdezni, hogy "ki halt meg?!" Arra gondoltam, hogy valami a Bogi kutyusával lehet, mert különben már lehozta volna és játszanánk vele. A Bogi mondogotta/súgta a Briginek.. Idézem: "nem tudom hogy mondjuk el neki. (nekem)" Később elmentünk sétálni, és a Bogi akkor is csak ezt hajtogatta. "Nem tudom hogy mondjuk el neki." Én meg már tiszta ideg voltam. "Mondjátok már el, hogy mi van!" Aztán a Brigi SMS-ben leírta, hogy mi történt. "A Mócit (Mozartot) megfojtotta egy kutya." Nem tudom, de én ezen meg sem lepődtem. Mintha már tudtam volna, mintha már valaki elmondta volna. Nem tudom. Először fel sem fogtam, csak később, amikor a Brigiéknél voltunk már. Láttam, hogy könnyes a szeme. Az enyém is az volt. Megemlítettem a Briginek, hogy a Bogin nem is látszott, hogy szomorú. Pedig volt, csak nem mutatta ki. Nem akart "síró showt" rendezni. Anyuék felajánlották nekik az egyik eladó kiskutyánkat. Gondolkoznak az "ajánlaton".
Mozart †
2010. május 14. - 2010. augusztus 08.
|
jajj :( velem is történt ilyen eset..de nem végződött ilyen rosszul. énis sétáltattam Lilit, és akkor kinnt a kapunál álltak, a kutya meg odaszaladt, és épphogy felkaptam Lilit :( reszketett szegény...a kapunál meg csak röhögtek. legszivesebben odamentem volna és felképeltem volna őket. -.-" sajnálom Mozartot :(